A világ egy része most átment kiskamaszba, és minden ellen lázad.

Anya mesélte, hogy nagymama, amikor megvette az ajándékot, rögtön elmondta, hova "dugta". A mondatában mindig érezni lehetett: "ugye nem bírod ki te sem, hogy később nézd meg?"

Ahogy egy barátnőm mondta tegnap telefonban: "most azok fognak túlélni, akiknek van tartalékuk, és itt nem kizárólag az anyagiakra gondolok."

Elkezdett lecsendesedni, megnyugodni és alkalmazkodni a világ.

Tegnap este egy alkotóbarátom kiírása feltette a tiarát (csak azért sem írom ki a másikat) a napomra:

A tegnapi nap rájöttem, behálózott engem is a zero waste gondolkodás ebben a krízis helyzetben.