Szabály. Törvény. Előírás. Próbáld meg egy művésznek beetetni, hogy ezekkel előbbre juthat. Egy pár tanácsot viszont megírnék, amik betartásával nem kell visszamenni egy pult mögé italt kimérni, egy nagyáruházban polcokat feltölteni, vagy egy irodában egész nap számok között lavírozni.

Legborzasztóbb rémálmom vált valóra a Fess okosan! rendezvényen.

Számtalan kiállítással, oktatással a hátam mögött váratlanul ért az az érzés, mely a rendezvénnyel kapcsolatban csapott most meg.

A festés egy magányos tevékenység, így hogy be ne savanyodjunk, próbálunk a világ felé nyitni, amikor csak tehetjük.

Eléggé szenzibilisek vagyunk a világtól jött reagálásokra, így totál hazavághatja a legszűkebb közeg a művészi pályánkat, ha az nem építő jellegű.

Az árát megszabni egy festménynek a legnehezebb. Ez főként abban az időszakban van így, mikor az embert először keresik meg azzal, hogy megvennék egy munkáját. Aztán persze az évek folyamán megint vannak hülye árképzések, de erre majd visszatérek.

Most nem a gyakorló képekre gondolok, melyeket az ember azért készít, hogy rutin legyen az ujjában. Óh, azokat lazán feltolom mindenhova. Ezek a képek, vagy nevezhetjük festményeknek is, de akkor szégyenben marad a művészet, inkább terápiás alkotások voltak. Nagyon nagyon és nagyon régiek. Mikor azt…

...avagy a mosdótól a színpadig.

A legszebb dolog, amit elérhetsz az életben, hogy körbe leszel véve ellenségekkel, és igazmondó juhászokkal.

A művészi szabadság nem mindig idomul az érdeklődők ízléséhez.